7. Tétel: Hunyadi Mátyás uralkodása, humanizmus és a reneszánsz hatása Magyarországon!

Hunyadi Mátyás életrajza:

Kolozsvárott született 1443.február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként. Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legműveltebb emberének apja belső munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetű általános műveltséget. Megtanult magyar mellett latinul, csehül és németül. Apja tolmácsa fontos politikai tárgyalásokon. Mindössze 11 éves volt, amikor az apa Erdély vajdájának kardjával személyesen ütötte lovaggá Nádorfehérvárott. Nemcsak a Hunyadi-ház embereivel ismerkedett meg, hanem világhíres Kapisztránnal és másokkal is. Tíz évvel idősebb bátyja kivégzését rabként élte át. V. László halálakor a csehek királyjelöltjének egyenragú partnere lett. Önállóságát bizonyítja, hogy a későbbi cseh királlyal, Podjebrád Györggyel szerződést kötött leánya, Katalin eljegyezésről. Mit vártak kortársak az ifjú királyról? Alignem lehetetlent. Például földesurak jámbor engedelmességet reméltek, a köznemesek támogatást a nagyurakkal szemben. Városok - mindenekelőtt Felvidéken - a garázdálkodó huszita hadak megfékezését, a pénzrontás megakadályozásához, az élethez, munkához… szükséges rendet. Pápa "Isten emberét" aki kiírtja huszitákat és a mohamedánokat!

A rendi monarchia megszilárdítása Hunyadi Mátyás idején.

Hunyadi Mátyás (1458-90) hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török elleni harc vezetésével bízta meg, majd a kormányzóságról is lemondatta. A rablóbandává züllött felvidéki huszitákat szétverte, illetőleg egy részünket hadseregbe olvasztotta. Százötven akasztófa jelezte, hogy a belső rend megteremtésében és fenntartásában nem tréfál. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Ennek föltétele volt a belső rend megteremtése. Hatalmas vagyonára építve és a Hunyadi-párt tekintélyét fölhasználva, tehetségét latba vetve látott neki legnehezebb feladatnak: a bárok megfékezésének. A bárok hatalmának visszaszorítása érdekében Mátyás arra törekedett, hogy a rendi fejlődés eddigi eredményeire támaszkodva megszilárdítsa rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárok hatalmát. Mindenek gazdasági föltételit az árutermelés és a pénzgazdálkodás teremtette meg. A jómódú parasztok mellett a szegényebbek is mind sűrűbben vitték a piacra terményeiket. A földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba. Az ipari termelés általában céhes keretek közt történt. A gazdasági fejlődés következményeként a lakosság száma jelentősen megnőtt. A XV.Sz.  végén 3,5-4 millióra emelkedett. A fejlődés ellenére a magyarországi ipari termelés még mindig elmaradt a nyugati országokétól. Ezt bizonyítja, hogy hazánk külkereskedelmében a behozott iparcikkek, textil, fém, és a fűszeráruk értéke még mindig jóval nagyobb volt, mint a rézből, élőállatból, borból álló magyar kivitel. Magyarországon tehát az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentős részét az ipar és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellett elviselnie. Mátyás nyugati céljainak elérésének végett, a cseh király ellen fordult. Erre ösztönözte a pápa is, aki keresztes hadjáratot hirdetett az eretnekség ellen. Tíz évig tartó harc után Mátyás elfoglalta ugyan Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Ugyanakkor az államszervezett továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függő állandó zsoldoshadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítást akarta elérni. Ennek érdekében újjászervezte az államháztartást. Az új adót éppúgy 20 dénárt tett ki, mint a régi, már nem telkenként, hanem háztartásokként. A legfontosabb adófajta azonban a rendkívüli hadiadó lett. Az államkincstár bevételei lehetővé tették, hogy Mátyás állandó zsoldossereget állítson föl. Az állandó zsoldossereg megteremtésével függetlenítette magát a bárok bandériumaitól. A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalszervezetnek. A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. A legfelsőbb szintű igazságszolgáltatást a "király személyes jelenlétének bírósága" végezte, amely folyamatosan működött. 1471-től kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze. Az állam irányítását hivatalnokaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott. Mátyás a nyolcvanas évek első felében a déli végek, elsősorban Bosznia megerősítésén fáradozott. Életének utolsó évében a trónöröklés kérdésére fordította figyelmét. 1490 április 6-án halt meg.

A feudális magyar királyság függetlenségének megtartása, beilleszkedésük a keresztény Európába új korszakot nyitott a magyar művelődés történetében. Hozzátehetünk: míg Magyarország gazdasági, társadalmi fejlődése messze elmaradt Nyugattól, az anyagi, de főleg a szellemi kultúra sokszor lépést tartott vele.

Magyar kultúra két részre osztható!

A kora magyar középkorban a szellemi kultúra egyházi jellegű volt. Az írásos műveltség hordozója papság lett. A magyar uralkodó osztály felzárkózott az európai lovagok és papok műveltségi színvonalához.

Kultúra központjai:

1. Papság, illetve kolostorok
2. Királyi udvar
3. Nagyobb városok (királyi)

Mátyás korában nemcsak műveltség, hanem építészet is nagy fejlődésen ment keresztül.

A gótikából a magyar reneszánszba való átmenetnek a késő Anjou-kor és Mátyás kora tekinthető. A gótika sem tűnt el, inkább - a reneszánsz hatására - megújult. A szikár, aszketikus formák teljesebbé váltak, élettel telítődtek. Mind fontosabb lett az ember és környezette. Az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendek, a pálosoknak a nagyvázsonyi gótikus kolostorát építette fel. (1483) Vajdahunyadvár reneszánsz stílusú részei Mátyás uralkodásának idején épült. Mátyás udvara humanista műveltség egyik központja lett. Ez az uralkodó és a környezette céltudatos munkájának eredménye, nincs mögötte polgári mozgalom, mint Itáliában. Mátyás arra törekedett, hogy Magyarország második Itália legyen. Egyik példa Janus Pannonius szerepe. Mátyás udvarát több humanista kereste fel és hosszabb ideig ott is tartózkodott. Köztünk legjelentősebbek Antonio Bonfini és Galetto Marzio. Mátyás széles körű érdeklődésének bizonyítéka hatalmas könyvtára, Corvina, amely eredetileg 400-500 könyvet tartalmazott. Mátyás fölismerte könyvnyomtatás jelentőségét.