|
KÖSZÖNTJÜK AZ ÉDESANYÁKAT!
Az én anyám
Az én anyám csendes nyugodt, szelíden szerető jó anya,
amelyből - tudom - sok százezernyi él és szeret,
félt, dédelget s aggódva felnevel
egy - egy lányt, fiút, úgy ahogy
anyám teszi, ahogy ő nevel
szelíd mosollyal, kedvesen.
Az én anyám lelke erős, de nem nyel le büszke könnyeket,
- mit az öröm hív elő - ha magához szorít
úgy mint más anya teszi ezt
egy - egy boldog ünnepen
ő is pont olyan büszkén könnyezik
- lágy szívvel boldogan - ő is így teszi!
Az én anyám karja erős, törékeny válla nem remeg
temérdek súly alatt,
melytől összeroppanna a büszke férfi test
és jajgatva futna el,
de ő mint sok - sok más anya,
csak nevet és úgy tesz, mintha éppen játszana.
Az én anyám aggódva figyel
ha úgy látja más vagyok, ha valami bánt
vagy csak úgy, elmerengve éppen hallgatok.
Félt, mint minden más anya,
de bölcs mosollyal hagyja csak
megérni bennem minden titkomat.
Az én anyám mégis más mint a többi száz ezer!
Az enyém szebb talán, vagy éppen kedvesebb?
Az enyém jobban rám figyel, többet elvisel
szemében csillogóbb a fény, ha rám nevet
és úgy ahogy az én anyám szeret, úgy senki, senki nem szeret!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
